Két állásfoglalást is elfogadott az orosz–ukrán háború kapcsán az Európai Parlament. Az egyikben Alekszej Navalnij haláláról és az orosz ellenzékről volt szó, a másikban pedig Ukrajna támogatásáról. A Fidesz képviselői egyik javaslatot sem támogatták.
Egy orosz börtönben február 16-án elhunyt Alekszij Navalnij özvegye, Julija Navalnaja mondott beszédet az Európai Parlamentben. Navalnaja kijelentette, hogy a férjét megölték, sőt, még a halála után is bántalmazták. Hozzátette, Putyin egy szervezett bűnbanda vezetője, nem több.
Az oroszok állhatnak a háttérben.
Több mint hatmillió ember menekült el tartósan Ukrajnából a háború két évvel ezelőtti kitörése óta, és bár jelentős részük Magyarországon keresztül hagyta el a háború sújtotta országot, többségüknek nem hazánk volt a végcél. Akik mégis itt maradtak, azoknak magyar nyelvtudás, helyismeret és kapcsolati tőke nélkül nehéz beilleszkedni és állást találni, de sikersztorik így is akadnak. Sorozatunkban három, a körülményekhez képest szerencsés ember sorsát mutatjuk be. Ukrán menekültek magyarországi élete, III. rész.
Dróntámadásban sérült meg egy szentpétervári lakóház - írja az orosz állami média
Csütörtökön tartja meg szokásos éves beszédét a Szövetségi Gyűlés előtt Vlagyimir Putyin, ezúttal is Oroszország fejlődésének stratégiai irányai lesznek a fókuszban. Ennek apropóján összeszedtünk öt olyan állítást, amely a jelenlegi, háborúban álló országot leginkább jellemzi.
A nemzetbiztonsági tanács szóvivője szerint nem nyugati csapatok kellenek, hanem az a segélycsomag, amelyet a kongresszus jelenleg is blokkol.
Macron hétfő este azt mondta, "nincs konszenzus ezen a ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk". Mármint az európai országok, Ukrajnába.
Megszólalt Donald Tusk lengyel és Petr Fiala cseh miniszterelnök is, az ukránok pedig örülnek, hogy valaki legalább érti a helyzet súlyát.
Az ukrán elnök szerint Trump már csak azért sem ismerheti Putyint, mert sosem harcolt vele.
Az agresszív nacionalizmus felelős azért, hogy számos város, így a nyugat-ukrajnai Lviv is elvesztette multikulturális jellegét – mondta a HVG-nek Lutz C. Kleveman, a Lemberg, Európa elfeledett közepe című könyv szerzője. A német történész szerint az orosz agresszió miatt kiengesztelődhet egymással az ukrán és a lengyel nemzet.
Az ellenzék felállt, a fideszes és KDNP-s politikusok ülve maradtak. Orbán viszontválaszában azt mondta Navalnijra, hogy soviniszta, és megköszönte a kormánypárti frakcióknak, hogy nem álltak fel a tiszteletére.
Több mint egy év után ez volt az első hivatalos adat az ukrán emberveszteségről.
Az Egyesült Államoktól 11,8 milliárd dollárnyi gazdasági segítséget remélnek, az Európai Uniótól pedig 18 milliárd dollárnyi segélyt várnak.
A katolikus egyházfő az orosz invázió második évfordulóján szólalt fel a háború ellen.
A nyugati sajtó szerint az ukránok képességeit bőven meghaladja, hogy partra szálljanak a Krímben - anélkül viszont esélytelen az orosz kiűzése az ország területéről.
Kellő fegyverzettel az ukrán fél átvészelheti az idei támadásokat, csapásokat mérhet a Krímre, sőt, akár az orosz állam területére is, megtisztíthatja a Fekete-tengert és felkészülhet az újabb offenzívára.
Megfordítható a háború, vagy valóban járható útnak kezd tűnni a konfliktus befagyasztása? Mi Európának a legfőbb tanulság az elmúlt két év után? Mi határozhatja meg az Avgyijikva utáni időszakot? Mit jelentene "kibekkelni" 2024-et? Közéleti podcastunkban értékeltük az orosz-ukrán háború első két évét.
Egy nagy ábrán mutatjuk, mennyi pénz kell az Ukrajnában keletkezett károk helyreállításához, mekkora területet foglaltak el az oroszok, hogy alakult a két ország GDP-je, hány orosz katona hunyt el, és hány ukrán menekült el.
Ukrajna megosztott: míg a főváros sziporkázó világvárosnak tűnik, addig néhány száz kilométerrel arrébb, a fronton a fagyos-sáros apokalipszisben harcolnak a katonák. Az emberek mentalitása is rengeteget változott az elmúlt két évben.
